A Magyar Tudományos Akadémia székházában ünnepélyes keretek között adták át a 2025. évi Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat. A rendkívül rangos, mindössze ötévente odaítélt elismerést története során először vehette át magyar tudós: Kollár János, a Princeton Egyetem professzora, az MTA külső tagja.

A díjat – amelyet a világ legjelentősebb matematikai kitüntetései között tartanak számon – 2026. október 13-án adták át Budapesten. Kollár János az algebrai geometria területén elért korszakalkotó eredményeiért, egészen pontosan a „Families of varieties of general type” (Általános típusú varietások családjai) című, nagy hatású monográfiájáért érdemelte ki az elismerést.

De mit is jelent pontosan ez a díj, és miért számít ekkora szenzációnak a magyar matematikus sikere?

Mi az a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj?

A Bolyai-díj nem életműdíj, hanem egy nagyon specifikus, magasra tett lécet megugró teljesítményt jutalmaz: a megelőző tíz évben megjelent, világszinten is a legkiemelkedőbbnek és leghatásosabbnak ítélt matematikai monográfia (szakkönyv) szerzője kaphatja meg.

A díjról egy tízfős, nemzetközi bizottság dönt, amelynek felét az MTA Matematikai Tudományok Osztályának tagjai, másik felét pedig élvonalbeli külföldi matematikusok adják. A kitüntetéssel egy 70 milliméter átmérőjű, aranyozott bronzérem (melyet még az 1905-ös eredeti verőtövekkel készítenek), valamint 25 ezer amerikai dolláros pénzjutalom jár.

Egy díj, amelyet elsodort a történelem 

A Bolyai-díj története legalább annyira különleges, mint maguk a díjazottak. Az elismerést a Magyar Tudományos Akadémia alapította 1902-ben, Bolyai János születésének 100. évfordulója alkalmából. A cél egy olyan presztízsű nemzetközi díj létrehozása volt, amely a Nobel-díjjal egyenértékű a matematika területén (mivel Alfred Nobel a matematikát kihagyta a díjazott tudományágak közül).

A kezdetek lenyűgözőek voltak. A díjat először 1905-ben a francia Henri Poincaré, majd 1910-ben a német David Hilbert kapta meg – a kor, és talán az egész matematikatörténet két legnagyobb zsenije.

A harmadik díjátadóra (1915-ben) azonban már nem kerülhetett sor. Az első világháború kitörése, majd az azt követő történelmi viharok és a forráshiány miatt a díj tetszhalott állapotba került, és a világ évtizedekre megfeledkezett róla.

Bár többször is felmerült az újraalapítás gondolata, erre egészen 1994-ig kellett várni. Az MTA ekkor döntött a díj feltámasztásáról, és az új korszak első kitüntetését 2000-ben, a matematika évében adták át.

Az új korszak és a magyar siker jelentősége

A 2000-es újraindulás óta a Bolyai-díjat továbbra is szigorúan csak ötévente ítélik oda. A modern korszak díjazottjainak névsora is mutatja az elismerés súlyát; olyan zsenik kapták meg, mint Saharon Shelah (2000), Mihail Gromov (2005), Jurij Manyin (2010), Barry Simon (2015) vagy a korunk egyik legokosabb emberének tartott Terence Tao (2020).

Kollár János a 2025-ös díj (melynek átadóját idén októberben tartották) elnyerésével ebbe a hihetetlenül elit klubba lépett be, története során első magyarként. Sikere nemcsak az ő személyes zsenialitásának és több évtizedes princetoni munkásságának megkoronázása, hanem a világhírű magyar matematikai iskola óriási elismerése is.

Egy olyan díj tért most „haza” egy magyar tudóshoz, amelyet 124 évvel ezelőtt éppen azért hoztak létre Budapesten, hogy a magyar tudományosság a világ legkiválóbb elméit ünnepelhesse.